1664. november 18-án, egy tragikus kimenetelű vadászaton vesztette életét gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, akit a kursaneci erdő mélyén egy vadkan sebzett halálra. Zrínyi hadvezéri kvalitásai mellett a korabeli magyar politikai élet, a hadtudományi- és szépirodalom egyik legjelentősebb alakja, Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt. … TovábbZrínyi vadászata
A faragást gondos tervezés előzte meg. Az első rajz után elkészültek a nézet rajzok., melyek a faragáshoz voltak szükségesek. A faragást folyamatosan videó felvételekkel rögzítettem, melyekből napi kivonatok készültek. Ezek megmutatják az alkotó folyamat mozzanatait, a rönk felállításától a bevonat készítéséig. Némelyik filmben tréfaként meg sokszoroztam magamat, van ahol három alakban is végzem a munkát. … TovábbKun vitéz Kiskunmajsán
Terv a Kiskunmajsai kun vitéz faragásához.
A kun-kipcsák harcosok viseletét, felszerelését tanulmányozva készítettem el a tervet, hogy hűen vissza lehessen adni a kun harcosok megjelenését. … TovábbKun vitéz -rajz
” Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak” hirdeti a felírat a kisfüzesi 1956-os obeliszk alján. Az emlékmű, a forradalom 60. évfordulóján került felavatásra. … TovábbKisfüzes -1956-os emlékmű
A végvári harcok elképzelt csata jelenete, ahol a központi szerepet a magyar címeres zászló kapja, melyért a küzdelem folyik. … TovábbHarc a zászlóért
A dudás alakját cifra szűrben faragtam meg, a szűrgalléron a szűrvirág magyar címert formáz. A dudás bő gatyás, csizmás viselete, a duda formája a palóc dudásokat idézi.
A szobrot XXII. Kapoli faragó pályázatra készítettem, melynek kiállításán szerepelt, a Népi Iparművészeti Múzeumban.
Mérete: 86×31 cm Anyaga :hárs Készült: 2019. … TovábbDudás
Nimródot, mi magyarok Ménrót néven is ismerjük, tiszteljük. Az Árpád-házi fejedelmek, királyok ősapjuknak tekintették.
Bükkzsércen a favágó verseny és vadásznap alkalmával készítettem el Nimród szobrát, hogy a helyi szoborparkot gyarapítsa, immár kilencedik tagként. … TovábbNimród – Bükkzsércen
Ismerőseim Felvidéki utazásaik során Dobóruszkán jártak, Dobó István síremlékét keresve. A temetőőr igazította őke útba,. Ekkor látták meg a temetőárokba kidobva ezt a tuja rönköt. Elkérték, hazahozták. Akkor a gesztje még rózsaszínű volt mára már vérvörös. Ebből faragtam nekik Dobó István, az egri hős domborművét. … TovábbDobó István
Eger ostromát faragtam meg ezen a táblán. A baloldalon Tinódi Lantos Sebestyén látható, mintha távolból figyelné az eseményeket, hogy elsőként indítsa el a világhír felé a jobb oldalon a romok között álló, a védelmet vezénylő Dobót, és az egri hősöket. … TovábbEger ostroma
Bükkzsércen a favágó verseny és vadásznap alkalmával készítettem el Nimród szobrát, hogy a helyi szoborparkot gyarapítsa, immár kilencedik tagként. … TovábbNimród szobor faragása