Ismerőseim Felvidéki utazásaik során Dobóruszkán jártak, Dobó István síremlékét keresve. A temetőőr igazította őke útba,. Ekkor látták meg a temetőárokba kidobva ezt a tuja rönköt. Elkérték, hazahozták. Akkor a gesztje még rózsaszínű volt mára már vérvörös. Ebből faragtam nekik Dobó István, az egri hős domborművét. … TovábbDobó István
Eger ostromát faragtam meg ezen a táblán. A baloldalon Tinódi Lantos Sebestyén látható, mintha távolból figyelné az eseményeket, hogy elsőként indítsa el a világhír felé a jobb oldalon a romok között álló, a védelmet vezénylő Dobót, és az egri hősöket. … TovábbEger ostroma
Bükkzsércen a favágó verseny és vadásznap alkalmával készítettem el Nimród szobrát, hogy a helyi szoborparkot gyarapítsa, immár kilencedik tagként. … TovábbNimród szobor faragása
Farkaslyuk híres bányásztelepülés volt, amíg működtek szénbányái. Mára már csak az emléke maradt . A lelkes hagyományőrzők kérésére készítettem el a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának szobrát … TovábbFarkaslyuki Szent Borbála
Az aratás az egyik legnehezebb munka volt. A tűző napon, derekát nyújtóztató menyecske a távoli falut kémleli, talán az ebédhozókat várja… … TovábbMarokszedő
Az aratás az egyik legnehezebb munka volt, a marokszedők hajladozva kötötték a kévéket a szalmából tekert kötéllel, … TovábbMarokszedők
Az aratás az egyik legnehezebb munka volt, a jól megfent kasza szakértő kézben mégis könnyedén siklott, és vágta a rendet… … TovábbKaszás
Az aratás talán legkedvesebb pillanat, amikor a család a bokor árnyékéban megpihen. A családfő a kaszát feni, hogy a munka folytatása könnyebb legyen. A csecsemő anyja keblén, a kosárban az elemózsia… … TovábbAratás
A palócvidék pásztorfaragásainak egyik díszítési formája volt az ónozás. A mintát a botokba, ostornyelekbe fecskefarok alakba vésték be. Ebbe került az olvasztott ón, vagy ólom beöntésre. A forró anyag kitöltötte a vájatokat. A felesleges anyag lemunkálása, ki fényesítése után nyerte el a az ostornyél, vagy bot a végső formáját. Az ostornyelekbe előre be kell illeszteni azt a karikát, vagy hurkot, ami az ostort tartja majd. Ez általában 3-4 mm-es rézből készül. … TovábbÓnozott ostornyél 7.
Ez a szépen faragott járom fogadta be a szüreti felvonulás tábláit. A menetet cigány zenész vezeti, a középső táblán a szüreti koszsorút vivő lányok láthatók. Az utolsó táblán a gazda a must minőségét ellenőrzi, de lehet, hogy az óbort kínálja mindannyiunk egészségére. … TovábbNagy szüreti járom