Csikós
A táblakép áttört technikával készült, a színezést vizes pácokkal végeztem, majd az “aranyozás” tette teljessé a művet. … TovábbCsikós
A táblakép áttört technikával készült, a színezést vizes pácokkal végeztem, majd az “aranyozás” tette teljessé a művet. … TovábbCsikós
Mérete: 48×24,5 cm Anyaga :bükk Készült: 2008.
A végvári harcok elképzelt csata jelenete, ahol a központi szerepet a magyar címeres zászló kapja, melyért a küzdelem folyik. … TovábbHarc a zászlóért
Ez a szépen faragott járom fogadta be a szüreti felvonulás tábláit. A menetet cigány zenész vezeti, a középső táblán a szüreti koszsorút vivő lányok láthatók. Az utolsó táblán a gazda a must minőségét ellenőrzi, de lehet, hogy az óbort kínálja mindannyiunk egészségére. … TovábbNagy szüreti járom
A Tisza mentén élők hagyományos mestersége a halászat volt. Ez a kép, az azóta megszüntetett mesterségnek állít emléket. a Halász kikötött, ladikja ott libeg mögötte. A zsákmánya egy harcsa. … TovábbTiszai halász
Az igazságtalan Trianoni béke szétszakította hazánkat. Az elszakadt részeket magyarságuk örökre a a hazához köti. Ezt jelképezi a szétrepedt fát összefűző nemzetiszin szalag. … TovábbIgazságot Magyarországnak!
Árpád-házi vagy Turul nemzetség a hazatéréstől, 1301—ig uralkodott. Az uralkodó házak közül a legtöbb szentet adta Európának. A középkorban a szent királyok nemzetségeként emlegették. Az Árpád-ház férfi szentjei kaptak helyet ezen a szárnyas oltáron.
A szárnyas oltár ajtajait palmettás rács borítja, a palmetták keresztben végződnek, melyek a bezdédi tarsolylemezt idézik. Ez a múlt üzenete, mely a szentjeinket rejti. … TovábbÁrpád-házi szárnyas oltár
A szárnyas oltár Szent László király legendáit mutatja be. Az oldalszárnyak hátoldalára koronás, árpádsávos címer és két keresztbe tett bárd került faragásra, melyek csak zárt állapotban láthatók. A szárnyasoltár különböző pácokkal lett színezve, majd arany és ezüs bevonatott kapott. … TovábbSzent László szárnyas oltár
Mérete: 39×45 cm Anyaga: bükk Készült: 2010.
Mérete: 39×39 cm Anyaga: bükk