A Vatikánban járnak csodájára az egri iparművész alkotásának
Sike Sándor 2025. december 10. 17:20
Az advent második hetében járunk. Rómában, amikor a Szent Péter tér minden évben a világ országainak közös ünnepi találkozóhelyévé válik, különös súlya lesz annak, ha egy alkotó munkája idáig eljut.
Az egri fafaragó, Kiss István pedig immár olyan név a nemzetközi betlehem kultúrában, aki nem egyszerűen jelen volt már a Vatikánban, hanem negyedik alkalommal kapott meghívást a világ egyik legkülönlegesebb adventi kiállítására. A különleges tárlat helyszíne a Vatikán, pontosabban a Szent Péter tér.
A fafaragó népi iparművész alkotása a római Szent Péter téren január 8-ig lesz látható
A Szent Péter téri adventi kiállítás most a „szabad ég” alatt látható
Kiss István, fafaragó népi iparművész neve sokak számára jól ismert Heves vármegyében: a mindig „fával beszélgető” mester egész életműve egyfajta csendes párbeszéd az anyaggal és a hittel. S most, 2025-ben Róma ismételten helyet adott egy újabb alkotásának, amely a magyar népi kézművesség sajátosságait úgy emeli művészi szintre, hogy közben a karácsony üzenetét mindennél kézzelfoghatóbban jeleníti meg.
Heol-podcast : A népi iparművész alkotása emlékeztet majd az egri fertálymesterség múltjára és jelenére
Portálunknak elárulta: 2011-ben kezdődött – amikor is még fedett térben – kiállíthatta egy alkotását a Vatikánban. A magyar kézművesség szívéből született, tiszta fa betlehem óriási elismerést aratott, és akkor még kevesen gondolták, hogy a történetnek lesz folytatása. De lett. Szinte menetrend szerint, időről-időre hívták vissza a kiállítás szervezői a mester újabb munkáját, és mára elmondható: négy különböző betleheme állt már a Szent Péter téren. A kiállítói helyek sorában ott lehetne egy sor nagyváros, múzeum, galéria, de a Vatikán, a katolikus világ központja egészen más súllyal szerepel a művész életrajzában. Itt ugyanis nem pusztán egy szobor vagy dombormű áll a többi mellett, hanem kultúrák találkozása, s benne a magyar lélek lenyomata.
2021-ben, a Vatikánban kiállított Magyar Szentcsalád, most a Józsa Judit Galériában látható
Forrás: Kiss istván honlapja
A hegedűbe álmodott Betlehem Az idei mű különösen finom és mégis határozott üzenetet hordoz. A mester ezúttal egy hegedűbe faragta bele a Szent Család történetét. Elmondása szerint egy barátjától kapta magát a törött hegedűt, amiről kiderült, nem javítható már. S az enyészetre se szerette volna bízni a becses emléket, ezért döntött úgy, hogy ebbe faragja meg a "mini" betlehemet. Hárs és éger fából készült, középen egy szalmakévén ül Szűz Mária, karjában a kis Jézussal. Felette a hegedűn térdelő angyal tartja a Glória feliratú szalagot. A választás abból a szempontból is szerencsés, hogy a hegedű a magyar népzene ikonikus hangszere, a hang pedig, amelyből a betlehemi történet „megszólal”, minden népnél ugyanoda fut — az emberi szívhez.
Pantheon. 2011-ben ez volt az első alkotás, amit Kiss Istvántól kiállítottak Rómában
Forrás: Kiss István honlapja
A faragás központjában a Mária ölében megpihenő gyermek, fölötte egy angyal, aki „Glóriát” hirdet. Oldalt a háromkirályok közelednek, a csillag vezetésével, az egyik angyal pedig már a fogólapon térdel, hogy hírül vigye: a Megváltó megszületett. Aki látja, úgy érezheti, mintha a hangszer maga is lélegezne. Mintha a fa nem is tárgy lenne, hanem szereplő, amely finoman ring a jelenet körül. Ez Kiss István sajátossága: úgy képes életre kelteni a fát, hogy az derűs és méltóságteljes maradjon, semmi túlzás, semmi harsányság — csak a csend és a történet.
Kiss István az aldebrői fafaragó táborban nyilatkozik portálunknak
Forrás: Gál Gábor / Heeol.hu
A mesterség, amelyben benne él a hit
S talán épp ez teszi különösen méltóvá a római kiállításon való jelenlétet. Kiss István soha nem tagadta, hogy számára a fa nem egyszerű alapanyag. A weboldalán is úgy fogalmaz: a fa illata, érintése, rejtett rajzolata mind-mind jelzés arra, merre induljon el a kés. Szerinte „a názáreti ács a mi kezünkkel épít újra”, s e hitbéli töltet átitat minden alkotást.
Nem véletlen, hogy 2016-ban népi iparművész címet kapott, s azóta számos rangos díj igazolja mesterségének értékét. De a legnagyobb visszaigazolás talán az, hogy a világ egyik leglátogatottabb adventi helyszíne ismét a magyar alkotót választotta.
Hat magyar mű is szerepel idén, de egy különösen kiemelkedik
A kiállításon idén hat magyar mű látható, köztük: Dávid Ilona – amatőr, vörösréz tűzzománc; Gergely Andrea – kerámia Madonna; Molnárné Sánta Margit – csuhé- és sásbetlehem; Lócziné Gödény Judit – mézeskalácsbetlehem
A magyar sor azonban kétségkívül az egri mester nevénél kap hangsúlyt. Nem csupán a technikai kidolgozottság vagy az anyaghasználat miatt, hanem amiatt a következetes alkotói jelenlét miatt, amely harminc év alatt a legmagasabb presztízsű kiállítóhelyekig vezette.
Negyedszer a Szent Péter téren – nem mindennapi magyar teljesítmény
Aki ismeri Kiss Istvánt, tudja: nem a külföldi szereplés érdekli. Sokkal inkább az, hogy a magyar fa, a magyar kéz, a magyar hit — látható legyen ott is, ahol a világ népei találkoznak. S hogy mindez negyedszer történik meg vele, arra már nincs egyszerű szó. Ez már nem „egy újabb kiállítás”. Ez egy életmű visszhangja, amelyet a Vatikán falai ismernek fel. És minden egyes betlehemével azt mondja: a magyar népművészet él, alkot, lélegzik — és méltó helye van az advent fényében, a világegyház kapujában is.